Donald Trump ismét napirendre tűzte Grönland megvásárlását, noha a dán kormány és a sziget vezetése is határozottan elutasítja az ötletet. Az egykori ingatlanmágnásból lett amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak stratégiai okokból lenne szüksége a sarkvidéki szigetre, és a legfrissebb becslések szerint akár 700 milliárd dollárt is hajlandóak lennének fizetni érte.

Az elképzelés nem újdonság, ugyanis már az első elnöki ciklusa alatt is felmerült Grönland megvásárlásának ötlete, akkor azonban még a Fehér Házon belül sem vették komolyan. Most viszont, második ciklusában, Trump nyíltan beszél róla, és már diplomáciai egyeztetések is zajlanak. A külügyminiszter, Marco Rubio és az alelnök, J. D. Vance szerdán találkoznak dán és grönlandi tisztviselőkkel Washingtonban, hogy megvitassák a lehetséges együttműködési formákat.

A grönlandi vezetés azonban egyértelművé tette, hogy nem kérnek az amerikai ajánlatból. Vivian Motzfeldt külügyminiszter kedden úgy fogalmazott, hogy „Grönland nem akar az Egyesült Államokhoz tartozni, sem irányítása alá kerülni.” Ezt Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök korábbi nyilatkozataira hivatkozva is megerősítette.

Hasonlóan nyilatkozott Naja Nathanielsen, Grönland gazdasági és ásványkincsekért felelős minisztere is, aki szerint az amerikai szándékok olyan bizonytalanságot szültek, hogy sokan már aludni sem tudnak a szigeten. Mint mondta, „nincs szándékunkban amerikaiakká válni.”

A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a külügyminiszter hamarosan hivatalos ajánlatot tesz Grönland megvásárlására, Trump pedig a tervet „kiemelten fontosnak” tartja. A sziget 800 ezer négyzetkilométeres területe és az ottani katonai jelenlét stratégiai szempontból is kiemelt. A Pituffik Űrbázison jelenleg is amerikai katonák szolgálnak, a térség pedig kulcsszerepet játszik az orosz fenyegetések elleni korai figyelmeztetési rendszerben.

A grönlandi amerikai jelenlét bővítése már a meglévő dán-amerikai megállapodások alapján is lehetséges lenne, de Trump hosszabb távon inkább a tulajdonjog megszerzésében gondolkodik. A volt elnök szerint ez nagyobb biztonságot adna az Egyesült Államoknak, és Grönland amerikai területté válhatna, hasonlóan Guamához vagy Puerto Ricóhoz.

A dán kormány és az európai szövetségesek azonban egyre aggasztóbbnak látják az amerikai ambíciókat. Mette Frederiksen dán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy bármiféle katonai akció Grönland ellen a NATO egységét is veszélyeztetné, hiszen mindkét ország a szövetség tagja. Ian Lesser, a German Marshall Fund elemzője szerint is „valószínűtlen”, hogy az Egyesült Államok ténylegesen fegyveres beavatkozással próbálná megszerezni Grönlandot.

Egy másik forgatókönyv szerint Washington egy úgynevezett szabad társulási megállapodást is kínálhatna Grönlandnak, amely pénzügyi támogatásért cserébe biztosítana amerikai katonai jelenlétet. Hasonló egyezményeket már kötöttek a Marshall-szigetekkel, a Mikronéziai Szövetségi Államokkal és Palauval is. Ez jóval olcsóbb megoldás lenne, mint a 700 milliárd dolláros vételár.

Trump azzal indokolja az akvizíciós szándékot, hogy tart attól, hogy ha Grönland függetlenné válik Dániától, akkor Kína vagy Oroszország próbálhat meg befolyást szerezni a térségben. Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint a grönlandi lakosság 85 százaléka viszont elutasítja az amerikai csatlakozást.

A decemberben különmegbízottként kinevezett Jeff Landry, Louisiana kormányzója is Grönlanddal foglalkozik, ami tovább növeli az aggodalmakat Koppenhágában. Az európai szövetségesek pedig közös közleményben erősítették meg, hogy nem engedik meg Grönland szuverenitásának megsértését. „Grönland a saját népéé” – hangsúlyozták.