Az emberiség természetátalakító képességének ismeretében különös, hogy az Amazonas teljes hosszán nem épült egyetlen híd sem. A jelenség hátterében azonban összetett indokok állnak, amelyek között infrastrukturális, műszaki és környezetvédelmi szempontok egyaránt szerepelnek.
A szakértők szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy valójában nincs is jelentős igény a folyón való átkelésre, az Amazonas-medence mélyén található esőerdei területeken ugyanis rendkívül alacsony a népsűrűség, valamint a közlekedési infrastruktúra is fejletlen.
Walter Kaufmann, a zürichi Műszaki Egyetem Szerkezeti Mérnöki Tanszékének vezetője 2022-ben a Live Science-nek nyilatkozva kifejtette: "Valójában nincs sürgető szükség arra, hogy hidat építsünk az Amazonason keresztül." Hozzátette, hogy "természetesen műszaki és logisztikai kihívásokkal is számolni kell."
Az esőerdő különleges adottságai rendkívüli kihívások elé állítják a mérnököket. A puha, kiszámíthatatlan talaj, az agresszív növényzet és a szélsőséges időjárási körülmények miatt az emberi építmények gyorsan károsodhatnak, egy esetleges hídszerkezet megépítése és fenntartása ezért aránytalanul magas költségekkel járna.
A természet romboló erejét jól példázza a BR-319-es autópálya sorsa. A Manaust Porto Velhóval összekötő, 870 kilométer hosszú útszakaszt a brazil katonai diktatúra idején, az 1970-es években építették meg, azonban az állandó karbantartási igény és a magas költségek miatt 1988-ban felhagytak vele.
Környezetvédelem
A környezetvédelmi szempontok is a hídépítés ellen szólnak. Az Amazonas már most is óriási nyomás alatt áll a fakitermelés és a bányászat miatt. Kutatások szerint az erdőirtások 95 százaléka az utaktól számított 5,5 kilométeres sávban történik, mivel ezek teszik lehetővé a nehézgépek és járművek bejutását az érintetlen területekre.
Egy 2022-es tanulmány mesterséges intelligencia segítségével térképezte fel a brazil Amazonas-medencében található vidéki utakat műholdfelvételek alapján. A kutatók 3,46 millió kilométernyi úthálózatot azonosítottak, amelyek jelentős része illegálisan épült. Az eredmények rávilágítottak az új utak erdőirtásra, erdőtüzekre és az élőhelyek fragmentációjára gyakorolt negatív hatásaira.
