A globális élelmiszerellátás rendszerének gyökeres átalakulására van szükség. A jelenlegi termelési módszerek és étkezési szokások ugyanis nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem jelentős szerepet játszanak a klímaváltozásban és a természeti környezet pusztulásában is. Az Eat-Lancet Bizottság frissen megjelent jelentése egyértelműen fogalmaz: az élelmiszerrendszerek globális átalakítása nélkül nincs megoldás sem a klíma-, sem a biodiverzitási válságra.

A Potsdami Klímakutató Intézet is közreműködött a tanulmányban, amely a világ élelmiszerrendszereinek eddigi legrészletesebb tudományos elemzése. A munkában több mint 35 ország tudósai vettek részt hat kontinensről, különböző szakterületeket képviselve. A bizottság célja, hogy útmutatást adjon a döntéshozóknak egy egészségesebb, fenntarthatóbb és igazságosabb élelmiszertermelés és táplálkozás felé vezető úton.

A tanulmány szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 30 százaléka az élelmiszertermelésből és -fogyasztásból származik, ráadásul a jelenlegi gyakorlat komoly szerepet játszik abban, hogy túllépjük a bolygónk ökológiai teherbírási határait. Ezek olyan tudományosan meghatározott küszöbértékek, amelyek jelzik, meddig terhelhető a Föld ökoszisztémája. Az élelmiszertermelés negatív hatásai közé tartozik például a szántóföldek és legelők kiterjesztése, valamint a vízfolyások műtrágyákkal való szennyezése is.

A jelenlegi étrend azonban nemcsak a környezetre, hanem közvetlenül az emberiségre is káros hatást gyakorol, ugyanis a jelentés szerint akár 15 millió korai halálesetet lehetne megelőzni azzal, ha többségében növényi alapú étrendet követnénk.

Az Eat-Lancet Bizottság már 2019-ben bemutatta a „Planetary Health Diet" elnevezésű táplálkozási koncepciót, amely széles körű elismerést kapott. Ez az étrend elsősorban zöldségekből, hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből és magvakból áll, kiegészítve mérsékelt mennyiségű baromfihússal és tejtermékekkel. A telített zsírokat és a hozzáadott cukrot azonban kerülni kellene.

Az új tanulmány ezt a koncepciót az igazságosság szempontjával egészíti ki. A szerzők rámutatnak, a világnépesség 30 százalékának nincs megfelelő hozzáférése tápláló élelmiszerekhez. Ezzel szemben van egy „egészségtelen túlfogyasztás", amely súlyos következményekkel jár. A világ leggazdagabb harmada a táplálkozással kapcsolatos környezetszennyezés több mint 70 százalékáért felelős.

Ugyanakkor éppen a magas és közepes jövedelmű országokban a legrosszabb az étrend minősége, és ott a legmagasabb a túlsúlyos vagy elhízott emberek, különösen nők aránya. Ennek okai a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok és a vörös húsok – vagyis a sertés, marha, bárány vagy kecske húsának – túlzott fogyasztásában keresendők.

Az egészségtelen étkezési szokások gazdasági költségei „elképesztőek" – állapítja meg a jelentés. A megnövekedett egészségügyi kiadások és a csökkent munkaerő-termelékenység, évi mintegy 15 billió dollárra rúgnak. A „Planetary Health Diet" bevezetésével ezek a költségek jelentősen, évente körülbelül 5 billió dollárral csökkenthetők lennének.

A fenntartható és igazságos élelmiszertermelés és -fogyasztás megteremtése azonban szintén jelentős pénzügyi forrásokat igényel. A becslések szerint a következő 25 évben évi 200-500 milliárd dollárra lesz szükség. A tudósok szerint ezt a pénzt a mezőgazdasági támogatások átcsoportosításával lehetne előteremteni.

A jelentés kiemeli, a milliárdos agrártámogatások legalább egyharmadának „nincs közhasznú szerepe, és átcsoportosítható lenne". Az Európai Unióban például a támogatások 82 százaléka az állattenyésztéshez kapcsolódik, ezt a pénzt a fenntartható mezőgazdaság ösztönzésére lehetne fordítani.