A világ oktatási rendszerei között óriási különbségek vannak, és az egyes országok eltérő lehetőségeket kínálnak a tanulásra. Egy friss elemzés most arra vállalkozott, hogy mindezt számszerűsítse, és megmutassa, hol élnek a „legokosabb” társadalmak. A kutatás több tényezőt vizsgált, köztük a Nobel-díjra jelölt tudósok számát, az átlagos IQ-t és a felsőfokú végzettségek arányát.

A lista élére Svájc került, amely 92,02 ponttal előzte meg a világ többi országát. A hegyekkel övezett ország 1 099 Nobel-díj jelöléssel büszkélkedhet, lakosságának átlagos IQ-ja pedig 99,24. Kiemelkedően magas a diplomások aránya is, hiszen a felnőttek 40,02 százaléka rendelkezik legalább alapképzéses diplomával, míg 18,05 százalékuk mesterfokozatot is szerzett.

Az Egyesült Királyság a második helyre futott be 89,4 ponttal. A kutatás szerint 2 393 brit jelölt neve szerepel a Nobel-díj történetében, és a felnőttek 39,59 százaléka szerzett BA- vagy BSc-diplomát. Az átlagos IQ 99,12, míg a mesterfokozattal rendelkezők aránya 14,37 százalék.

Az Egyesült Államok a harmadik helyet szerezte meg 89,18 ponttal. Bár az átlagos IQ (97,43) elmarad az európai élmezőnytől, az ország kiemelkedően teljesít a felsőoktatásban: a felnőttek 38,57 százaléka rendelkezik alapképzéses diplomával, 14,79 százalék pedig mesterfokozattal. A Nobel-díj jelölések számában azonban toronymagasan vezet, 5 717 amerikai jelölttel és 256 olyan egyetemmel, amelyhez Nobel-jelölés köthető.

A negyedik helyen a Hollandia végzett 87,3 ponttal, ahol az átlagos IQ 100,74, és a lakosság több mint harmada diplomás. Belgium az ötödik helyet szerezte meg 86,58 ponttal és 97,49-es átlagos IQ-val.

A top tízben szinte kizárólag európai országok szerepelnek, köztük Svédország, Németország, Lengyelország, Dánia és Finnország. Utóbbi különösen figyelemre méltó, mivel 101,20-as átlagos IQ-val a legmagasabb értéket érte el a vizsgált országok között. Lengyelország pedig a mesterfokozattal rendelkezők arányában vezet, 22,31 százalékkal.

A kutatást készítő World of Card Games alapítója, Holger Sindbaek szerint az eredmények egyértelműen mutatják, milyen sokat számít a hosszú távú oktatási és kutatási beruházás.

Mint fogalmazott, „ezek a rangsorok jól mutatják, hogyan építenek az országok okos, felkészült társadalmakat azzal, hogy következetesen támogatják az oktatást és a kutatást”. Hozzátette, hogy „a legjobban teljesítő országok egyszerre több területre figyelnek, a világszínvonalú egyetemektől kezdve egészen addig, hogy minél több ember szerezzen diplomát”.