Különleges felfedezést tettek a Chicagói Egyetem csillagászai, ugyanis rátaláltak arra az égitestre, amely minden eddig ismert objektumnál tisztább összetételű és valószínűleg ősibb is lehet a világegyetemben. A csillag a Nagy Magellán-felhő halójában található, mintegy 163 ezer fényévnyire a Tejútrendszertől.

A SDSS J0715-7334 jelzésű égitest tízszer kevesebb fémet tartalmaz, mint a korábban primitívnek vélt csillagok, és még a legalapvetőbb elemek, mint például a szén is csak minimális mennyiségben található meg benne, eme tulajdonsága pedig egyedülállóvá teszi a csillagászat történetében.

Ahogyan az embereknek, úgy a csillagoknak is vannak generációi. A legősibbek, az úgynevezett III. populációs csillagok közvetlenül az ősrobbanás után alakultak ki, kizárólag hidrogénből és héliumból. Amikor ezek szupernóvaként felrobbantak, nehezebb elemekkel gazdagították a világűrt, amelyekből később újabb csillagok, bolygók és végső soron az élet is kifejlődhetett.

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy ezek az ősi csillagok nem maradhattak fenn ilyen hosszú időn át, ám az olyan objektumok, mint a most felfedezett SDSS J0715-7334 bizonyítják, hogy a kis tömegű csillagok akár évmilliárdokon át megőrizhetik eredeti kémiai összetételüket.

A csillagot először a Sloan Digitális Égboltfelmérés adataiban azonosították, majd a chilei Magellan teleszkóppal részletesebben is megvizsgálták. Bár a James Webb űrteleszkóp korábban már számos hasonló objektumot talált, egyik sem volt ennyire alacsony fém- és széntartalmú. Érdekes módon a korábban felfedezett ősi csillagokban viszonylag magas volt a széntartalom, ami segítette hűlésüket és fennmaradásukat. Ennek hiánya az SDSS J0715-7334-ben arra utal, hogy a korai univerzumban a csillagok keletkezési körülményei sokkal változatosabbak lehettek, mint azt korábban feltételezték.

A felfedezés egyedülálló lehetőséget kínál a csillagászoknak, hogy részletesen tanulmányozhassák az univerzumot közvetlenül az ősrobbanás utáni időszakból, az ilyen csillagok ugyanis időkapszulaként őrzik a bolygók és nehéz elemek létezése előtti korszak kémiai viszonyairól szóló információkat.

Bár a megfigyeléseket még nem ellenőrizték független szakértők, a csillagászok már tervezik hasonló égitestek további keresését, amelyek újabb részletekkel szolgálhatnak arról, hogyan születtek a kozmosz első fényei, és miként alakultak ki belőlük a galaxisok, bolygók és végső soron mi magunk.