Tudósok megerősítették egy hatalmas becsapódási kráter létezését Dél-Kínában, pontosabban Guangdong tartományban. A becslések szerint körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt alakult ki egy aszteroida becsapódása következtében, amely akkora energiát szabadított fel, mint 40 Hirosimára ledobott atombomba együttesen.

A Jinlin-kráter csupán az ötödik hivatalosan megerősített becsapódási kráter Kínában, és az első, amelyet az ország déli részén fedeztek fel. Körülbelül 900 méteres átmérőjével és 90 méteres mélységével ez a legnagyobb ismert kráter, amely a holocén korszakban (pontosabban a korai és középső holocénban) keletkezett a Földön. Ez az elmúlt 11 700 évet felölelő jelenlegi geológiai korszak. A legtöbb más, ebből az időszakból származó kráter átmérője nem haladja meg a 300 métert.

Geológiai nyomozás a múltban

Ahhoz, hogy megerősítsék a földönkívüli eredetet, nem elegendő pusztán egy nagy gödröt találni. Ebben az esetben valóban geológiai nyomozásról beszélhetünk. A Kínai Mérnökfizikai Akadémia és a Nagynyomású Tudományok és Technológia Fejlett Kutatóközpontjának tudósai kvarcmintákat vizsgáltak a helyszínről. Az úgynevezett síkbeli deformációs jellemzőket keresték, vagyis mikroszkopikus rendellenességeket a kristályrács szerkezetében.

Ezek a mikroszkopikus "hegek" a kristályokban kizárólag egy nagysebességű becsapódás szélsőséges nyomása és hőmérséklete alatt jöhetnek létre. A normál geológiai folyamatok erre képtelenek. Hasonló jellemzőket találtak a Föld más ismert krátereiben is – a mexikói Chicxulubtól az oroszországi Popigajig –, amelyek egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ez nem közönséges geológiai képződmény.

A felelős egy becsült 30 méter átmérőjű aszteroida volt, amely becsapódáskor 600 ezer tonna TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel. Bár nem volt életveszélyes esemény az egész bolygóra nézve, a helyi ökoszisztéma számára apokalipszist jelenthetett. Mivel az emberek már akkoriban is éltek a régióban, a becsapódásnak jelentős hatással kellett lennie a térség lakóira, és alapvetően megváltoztathatta a tájat és a környezetet a szélesebb területen.

A természetes vízelvezetés segített a megőrzésben

A felfedezés annál is értékesebb, mivel Dél-Kína az egyik legrosszabb hely a kráterek megőrzése szempontjából. Az otteni trópusi és szubtrópusi éghajlat erős esőzéseivel, melegével és páratartalmával nagyban felgyorsítja a mállási folyamatokat. Ehhez adódik még a tektonikai és magmás tevékenység hosszú története, így világos, miért vesznek el gyorsan a nyomok.

A Jinlin becsapódási kráter azonban annyira jól megőrződött, hogy egy földönkívüli látogató történetét meséli el, aki az emberi történelem dinamikus időszakában érkezett a Földre. Szerepet játszott ebben az is, hogy lejtőn helyezkedik el, és V alakú réssel rendelkezik, amely lehetővé teszi a vízelvezetést. Paradox módon éppen a jó állapota erősítette meg a tudósok számára a viszonylag fiatal korát.