A geológusok régóta tudják, hogy Afrika felszíne folyamatosan változik, ám a legújabb kutatások szerint a kontinens keleti része lassan, de biztosan eltávolodik a többitől. A folyamat rendkívül lassú, évente mindössze néhány milliméteres mozgást jelent, mégis olyan átalakulást indít el, amely néhány millió év múlva teljesen új térképet rajzolhat a Földre.

A jelenség hátterében a Kelet‑afrikai-árokrendszer áll, amely több ezer kilométeren át húzódik Etiópiától Mozambikig. A hatalmas törésvonal mentén a Nubiai‑ és a Somáliai‑lemez fokozatosan távolodik egymástól, és bár ez a mozgás emberi léptékkel szinte érzékelhetetlen, hosszú távon drámai következményekkel járhat. A kutatók szerint öt‑tízmillió év múlva már egy új óceán is kialakulhat a két lemez között, Kelet‑Afrika pedig különálló szárazfölddé válhat.

A folyamat időnként látványosabb jeleket is produkál. Néhány éve például egy hatalmas repedés jelent meg Kenyában, amely sokak szerint a kontinens kettészakadásának bizonyítéka volt. A szakértők azonban hangsúlyozták, hogy ez csupán a rifttevékenység helyi megnyilvánulása, nem pedig a nagy törésvonal azonnali megnyílása. A kontinens átalakulása ugyanis már mintegy 25 millió éve zajlik, és még hosszú ideig folytatódik.

A Föld felszíne állandó mozgásban van

A mai kontinensek elrendezése viszonylag friss fejlemény a Föld történetében. A lemezek lassú vándorlása korábban is óriási változásokat idézett elő, elég csak arra gondolni, hogy Afrika és Dél‑Amerika mintegy 138 millió éve vált külön. A két partvonal ma is úgy illeszkedik egymáshoz, mintha egy óriási kirakós darabjai lennének, emlékeztetve arra, hogy a bolygó felszíne sosem statikus.

A kutatók szerint Kelet‑Afrika jövőbeli elszakadása csupán egy újabb fejezet ebben a végtelenül lassú, mégis lenyűgöző történetben. Hogy az emberiség tanúja lesz‑e ennek a változásnak, az már más kérdés, hiszen a folyamat időskálája messze túlmutat a civilizációk élettartamán.