A kínai energiaipar újabb mérföldkőhöz érkezett, miután a Góbi-sivatag peremén, Golmund közelében elkészült a világ legnagyobb folyékony levegős energiatároló létesítménye. A hatalmas fehér tartályokból álló komplexum a levegőt extrém módon lehűtve, mínusz 194 Celsius-fokra cseppfolyósítja, majd a visszamelegítés során felszabaduló tágulási energiát használja fel áramtermelésre.

A Super Air Power Bank névre keresztelt rendszer a China Green Development Investment Group és a Kínai Tudományos Akadémia Fizikai és Kémiai Technológiai Intézetének közös fejlesztése, és a tervek szerint már a következő hetekben megkezdi működését.

A létesítmény egyetlen kisütési ciklus alatt 600 ezer kilowattóra energiát képes visszatáplálni a hálózatba, ami tízórás folyamatos üzemet jelent. Éves szinten mintegy 180 millió kilowattóra áramot termelhet, ami nagyjából 30 ezer háztartás fogyasztásának felel meg.

A megújulók ingadozását hivatott kiegyensúlyozni

A rendszer célja, hogy a környék hatalmas naperőműveinek többletenergiáját elraktározza, majd a fogyasztási csúcsok idején visszaadja a hálózatnak. A projekt egyik vezető kutatója, Wang Junjie arról beszélt, hogy a nap- és szélerőművek működését „a véletlenszerűség, az ingadozás és a megszakítottság jellemzi”, ami szerinte komoly kihívást jelent a hálózat stabilitása szempontjából.

A folyékony levegős energiatárolás lényege, hogy a felesleges árammal működő kompresszorok megtisztítják és nagy nyomáson lehűtik a levegőt, amely így cseppfolyós állapotban tárolható. Amikor szükség van az energiára, a folyadékot felmelegítik, a hirtelen kitáguló gáz pedig turbinákat hajt meg.

A kínai rendszer különlegessége, hogy a hidegenergia több mint 95 százalékát képes visszanyerni, a teljes körfolyamat hatásfoka pedig meghaladja az 55 százalékot.

A technológia iránt más országok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. Dél-Korea idén érte el első nagyléptékű folyékony levegős tárolási tesztjét, az Egyesült Királyságban pedig 2026-ra tervezik egy hasonló létesítmény befejezését.