Dél-Afrikában végzett ásatások során a régészek olyan nyílhegyeket fedeztek fel, amelyek a bizonyítékok szerint legalább 48 ezer évesek, és méreggel kezelték őket – ez jóval korábbi időpontot jelez, mint amit eddig a szakértők feltételeztek. Korábban a legrégebbi ismert méreggel bevont nyilakat egy egyiptomi sírhelyből ismerték, ám azok ennél több mint húszezer évvel fiatalabbak.

A felfedezés alaposan átírja a vadászat történetét, és új fényt vet az őskori ember tudására is. A kutatók szerint ugyanis a méreggel való bánásmód, annak kivonása, tárolása és a fegyverekre való felvitele összetett ismereteket kívánt, amelyek túlmutatnak az egyszerű eszközkészítésen.

„Hihetetlen belegondolni, hogy már ilyen korán ilyen fejlett technológiával rendelkeztek” – mondta Marlize Lombard, a dél-afrikai Johannesburgi Egyetem professzora, aki a kutatást vezette. Szerinte ez a felfedezés azt mutatja, hogy az akkori emberek nemcsak eszközöket gyártottak, hanem képesek voltak hosszú távú tervezésre és összetett elméleti gondolkodásra is.

A nyílhegyeket a Dél-Afrikában található Umbeli Belli lelőhelyen tárták fel, ahol több rétegnyi üledék alatt rejtőztek meg. A kutatók mikroszkópos vizsgálatokkal és kémiai elemzéssel igazolták, hogy a hegyek felületét mérgező anyag borította, amely valószínűleg növényi eredetű volt. Bár a pontos növényt nem sikerült azonosítani, a helyi flóra ismeretében valószínűleg a ricinushoz hasonló hatású anyagot használtak.

A felfedezés azért is jelentős, mert azt mutatja, hogy az emberek már akkor is képesek voltak a természetből származó veszélyes anyagokat a túlélésük szolgálatába állítani. Ez nemcsak technikai tudást, hanem mély környezeti ismereteket is feltételez.

„Ez a lelet egyértelműen bizonyítja, hogy az őskori emberek sokkal intelligensebbek és találékonyabbak voltak, mint ahogy azt sokan korábban gondolták” – tette hozzá Lombard.