A Hyundai Motor Group bejelentette, hogy 2028-tól emberhez hasonló robotokat állít munkába üzemeiben világszerte. A dél-koreai autógyártó a Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) szakkiállításon mutatta be az Atlas nevű humanoid robotot, amelyet az amerikai Boston Dynamics fejleszt. A cég többségi tulajdonosa a Hyundai.

A vállalat célja, hogy az Atlas robotokat fokozatosan beépítse globális termelési hálózatába, beleértve az Egyesült Államok Georgia államában működő üzemét is. Ez utóbbi 2025-ben került a figyelem középpontjába, amikor az amerikai bevándorlási hivatal nagyszabású razziát tartott a létesítményben, és több száz munkást – köztük legalább 300 dél-koreai állampolgárt – vett őrizetbe.

A Hyundai úgy véli, az Atlas robotok hosszú távon képesek lesznek együtt dolgozni az emberekkel, sőt önállóan kezelni bizonyos gyártási folyamatokat. A gépek célja, hogy csökkentsék a dolgozók fizikai terhelését, vegyék át a veszélyes munkák egy részét, és hozzájáruljanak az ipari robotika szélesebb körű elterjedéséhez.

A projekt költségeiről és a kezdeti robotdarabszámról egyelőre nem közölt részleteket a vállalat. A Hyundai alelnöke, Jaehoon Chang a CES-en tartott beszédében ugyanakkor elismerte, hogy sokan attól tartanak, a robotok elvehetik az emberek munkáját. Szerinte azonban a humán munkaerő továbbra is elengedhetetlen lesz, például a robotok betanításához és felügyeletéhez.

A humanoid robotok iránti érdeklődés világszerte nő. A Hyundai mellett olyan óriáscégek is dolgoznak hasonló megoldásokon, mint az Amazon, a Tesla vagy a kínai BYD. Elon Musk cége például saját fejlesztésű Optimus robotját fejleszti nagy erőkkel.

A Georgia állambeli akkumulátorgyár, ahol az új technológiát is bevezethetik, a Hyundai és az elektronikai óriás LG közös beruházása. A 2025-ös razzia után komoly diplomáciai feszültség alakult ki, Dél-Korea ugyanis mélyen felháborodott a bilincsben elvezetett munkások képein. Végül Washington és Szöul megállapodott a dolgozók szabadon engedéséről, és Donald Trump akkori amerikai elnök is elhatárolódott az akciótól.

A Hyundai vezérigazgatója, José Munoz később arról beszélt, hogy a Fehér Ház személyesen kért bocsánatot tőle az ügy miatt.